2010. október 31., vasárnap

E történetben megmutatom magam

Elvis Presley halála idejében születtem Debrecenben. Születésem előtt Édesapám meghívta Édesanyámat moziba, hogy megnézzék az Aranyember című filmet, ami a főszereplő miatt volt megható történet és innen kaptam a nevem. Egy fiútestvérem van, Ő is hallássérült és sikeres vállalkozásban dolgozik. Születésem óta hallássérült vagyok.
Siket óvodában, majd általános iskolában tanultam Debrecenben. Megismertem a színházi szereplést és azóta ( 13 éves korom óta ) színjátszással foglalkozom. Szép emlékem volt az, hogy az első országos színpadi találkozón nívódíját kaptunk és én voltam a legjobb leányszereplő. Az iskolai rendezvényben szerveztem KI MIT TUD vetélkedőt és az évzárón kristályos vázát kaptam.

 Az általános iskola után tanulmányaimat gimnáziumban folytattam. Próbáltunk eljutni a KI MIT TUD országos elődöntőjébe, de sikertelenül. Az iskolai újságban karikaturista lettem. Felnőtt színpadi találkozón, pedig ismét nyertünk az én rendezésemben és megint én lettem a legjobb leányszereplő.
Az érettségi után számítástechnikai programozó szakot tanultam. Kétszer vettem részt filmfesztiválon és forgatókönyvíróknak járó díját nyertem.
Az egyetem után szüleimtől felköltöztem Pestre szerencsét próbálni. Nyolc évig az állateledel nagykereskedésben dolgoztam. Jelenleg színészmesterséget tanulok. 7éve szerepeltem a Szekeres Csaba által készített siket-vak rövidfilmben, melyet Duna TV mutatott be. Szintén 2002-ben szerepeltem Jeles András darabjában, melyet a Városi Színházban adtunk elő.
2005-ben megalapítottam hallássérülteknek egy kulturális egyesületet, hogy a siketek is képesek legyenek élvezni a média világát. Gyermekkori vágyam, hogy színésznő lehessek és egész életemben erre készülök, továbbá a színházban és a médiában szeretnék dolgozni. Hálás vagyok a sorsnál az eddig kapottakért és remélem ezután is az lehetek.

1990 - től színjátszás:  Hókirálynő (főszereplő),  Négy évszak/Etüdök (szereplő),  A kis herceg (szereplő),  Holle anyó (szereplő),  Egy kiállítás képei (szereplő),  Holló és Róka (szereplő), A parkban (rendező és szereplő),  Színház a színházban (árnyjátékos),  Egyenlőségharc (rendező), A jelnyelvért (rendező),  Suriakanta (szereplő), Romeo és Julia (rendező és főszereplő), Szerelem, szerelem...(rendező és szereplő), Utcai lányok (szereplő), Ügyetlen kis pap (szereplő), Titkos böröndök (szereplő), Árvácska (szereplő), A mezők fehér lovagja (szereplő), Mi, Ti, Ők... (rendező és szereplő)


1990 - 1997. Mozdulat színjátszócsoport
2005 - től Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület, Elnök (www.beszedeskezek.mlap.hu )
2007 - 2009. Siketek és Nagyothalló Országos Szövetségén belül működő Ergo Sum tagja
Jelnyelvi tolmácsolás (2004:OEP, 2007:JOE, 2008-2009-2010:SINOSZ, 2009:MJP)

Árvácska

A Karinthy Színház és a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola együttműködésében

Móricz Zsigmond
ÁRVÁCSKA (Little Orphan)
- a regény motívumainak felhasználásával -

2010. november 30. kedd 17óra 

Előadóhely: Karinthy Színház
Budapest, 1113 Bartók Béla út 130.






Játsszák:
Bene-Urai Arnold, Bognár László, Drészer Mónika, Fehér Csilla, Hasenfratz Júlia, Herédi Dorottya, Holló Ágota, Inoka Péter, Kámán Orsolya, Kenderes Csaba, Könczei Anna, Lengyel Eleonóra, Márton Gábor, Mázló Timea, Molnár Tamás, Nyisalovits Zsuzsa, Sipos Viktória, Szabó Andrea, Varga Lilla

Cimbalom: Egervári Mátyás

Díszlet, jelmez: Gadus Erika
Zene: Pap Gábor
Mozgás: Gyevi-Bíró Eszter
Rendezőasszisztens: Németh Dóra
Rendező: Vidovszky György

Az Árvácska jól ismert, megrendítő regény egy lelenc kislányról, akinek tisztességes neve sincsen. Pénzért parasztszülők nevelik: dolgoztatják és éheztetik, ruháját elveszik, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli aktuális nevelőszüleit.

A gyermek szenvedéseinek, szeretetre áhítozásának és ki nem mondott könyörgéseinek egy-egy állomását dolgoztuk fel. A regény naturalista, társadalomkritikus ábrázolásával szemben mi szimbolikussá növesztett motívumok ismétlésével, metaforikus képek használatával a regény világától merőben eltérő környezetbe helyeztük az Árvácska-lét érzékeltetését. Az ábrázolásmód szokatlansága ennek a pszichologizáló, teátrális és játékos szempontokat követő keresésnek a végeredménye.


Az előadáshoz feldolgozó drámafoglalkozás kérhető!