Kleopátra tömörítve Nagyra tárja a hallássérültek világának kapuját Mázló Tímea, az első magyar siket színésznő. Legközelebb a Rómeó és Júliával szeretne üzenni.   Pócs Balázs| Népszabadság| 2013. február 13.
Népszabadság - Reviczky Zsolt Pörgős, jókedvű lány Mázló Tímea. Néha olyan gyorsan akar elmesélni valamint, hogy a jelnyelvi tolmács alig bírja követni. Ahogy Timi mondja: ő tömörít, a tolmács pedig megfejti, hogy mire gondolt. Anélkül, hogy megkérném, a kezembe adja az ő világa kulcsát. Vizuális világ ez. A körülötte lévők minden rezzenésére, szemvillanására élesen figyel. S ugyanígy pillantásokkal, mozdulatokkal ad át rengeteg információt. Az életben és a színpadon egyaránt. Most is, miközben beszélgetünk. A Hókirálynő címszerepét alakította tizenhárom évesen, és a siketeknek rendezett országos gyermekszínházi találkozón őt választották a legjobb lányszereplőnek. Ezt akarom csinálni – döbbent rá Timi, és gyorsan utánanézett, hogy él-e a világon siket színésznő. Nagyon is él: ő az amerikai Marlee Matlin, aki 1987-ben Oscar-díjat nyert. S aki aligha tud róla, hogy egy magyarországi diáklány, Mázló Tímea példaképe lett. Hogy ő is szeretne-e Oscar-díjat kapni? Jót nevet, de azért bevallja, hogy ez az egyik álma. Kérdés persze, hogy esélye mikor lesz rá. Aztán elkomorodik, és válaszol: szerinte soha. Csakhogy Tímea nem olyan lány, aki egykönnyen megfutamodik. Jelentkezni akart a Színművészeti Főiskolára is, s felmentést kért zenéből, éneklésből és hangképzésből. Hát... megkérdezik az Oktatási Minisztériumban – ígérték, és azóta sem reagáltak. Így aztán tanult ugyan színjátszást, de másutt: a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában, felsőfokú OKJ-s képzésen. Pedig azért költözött Budapestre tizenhárom évvel ezelőtt, mert a főváros biztosan szerencsét hoz a színészi pályán. Ám igazán színvonalas, siketeknek való színjátszó csoportot nem talált. Szokás szerint kézbe vette a sorsát, és megalapította 2005-ben a Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesületét (BEKE). Nem félt nagyot álmodni: legelső darabként a Rómeó és Júliát állította színre, egyszerre címszereplőként és rendezőként. Siketek alkották a társulatot, illetve játszott néhány halló is, aki tudott jelelni. Most viszont már – ez Tímea következő álma – úgy szeretné színpadra vinni a Rómeó és Júliát, hogy az egyik család hallássérültekből, a másik hallókból áll. Tudnak együtt dolgozni: ezt akarja üzenni az első magyar hivatásos siket színésznő. Nemcsak játékból áll persze a világ – Mázló Tímea felsőfokú programozói oklevelet is szerzett a Debreceni Egyetemen. A számítástechnikát már a középiskolában megkedvelte, éppen a vizuális jellege miatt, és szeretett volna grafikai-tervezői munkákkal foglalkozni. Jelentkezett tehát programozónak, de csalódott: valami mást várt a képzéstől. Mivel odahaza azt tanulta, hogy ha valamit elkezd, akkor be is kell fejezni: befejezte. Az oklevelet elrakta a fiókba. A színpadtól távol, állateledel-nagykereskedésben dolgozott nyolc éven át, pénzügyi előadóként. Tudta közben, hogy a számlák világát sem neki találták ki. S bár éppen nem szerepel egyetlen színdarabban sem, a pörgés nem áll meg. Teljes gőzzel szervezi a Magyarországi Siketek Szépe versenyt, amelyet most, február közepén már harmadszor rendeznek meg. Utána jöhet a Rómeó és Júlia felújított változata, valamint két kisebb színdarab, amelyekre felkérést kapott. Van más is: a 36 éves színésznő mindemellett jelnyelvi oktatóként is keresi a kenyerét. És még egyetemre is jár, másodévesként andragógiát (felnőttképzést) tanul. Kleopátra: Júlia után ez Mázló Tímea nagy szerepálma. Olyan szép – mutatja –, olyan jól meg lehetne formálni a színpadon... A buktatók közé tartozik, hogy hosszú a színdarab, sok idő kellene hozzá, és költségesek lennének a jelmezek, a díszlet, a színpadbérlés. Tehetséges siket színészeket sem könnyű találni. Nem akarja, hogy csak siketek nézzék az előadásokat. Hangkíséretet, zenét is tervez hozzájuk, ám ezúttal a zenészeknek kellene a hallássérült színészekhez alkalmazkodniuk. S Timi szerint a pénzen túl ehhez másra is szükség van: szívre. Most, hogy találkoztunk, egyáltalán nem volt benne félelem vagy izgalom – nyugtat meg. És ez látszik is rajta. Őszintén sajnálja, hogy sok siket zárt világban él, és nem mer a hallókkal kommunikálni. Neki tagadhatatlanul a kommunikáció a lételeme. Szerencsésnek tartja magát Mázló Tímea, mert a szülei hallók, ezért pontosan tudja azt is, a hallók hogyan élnek. Az édesanyja háztartásbeliként otthon gondoskodott róla és a bátyjáról, aki szintén hallássérült. Az édesapja villanyszerelőként dolgozott, ma már nyugdíjas. Timi siket közösségben nőtt fel, a bátyja ellenben – nagyothallóként – hallókkal járt iskolába, a jelnyelvet sem nagyon használja. Ő is villanyszerelést tanult, hűtő- és klímaberendezések forgalmazásával foglalkozik. Beszélnek a szülei Tímeához, aki kiválóan megtanult szájról olvasni. Ritkán látja őket: Létavértesen laknak, Debrecen mellett. A bátyja Egerben él. Ha van egy kis szabad ideje (sajnálkozva teszi hozzá: szinte soha nincs), már utazik is a családjához. Ez legutóbb karácsonykor történt meg. A szülők amúgy nem örülnek a szakmájának, amelyből nehéz megélni, manapság ráadásul sok színház bezár. Az már tetszik nekik, hogy a lányuk egyetemre jár. Aki erre csak annyit mond: másként látják a világot. Timi állítólag az apai nagyanyja örökmozgó természetét örökölte. Boldogság ül ki a színésznő arcára, amikor a kétéves unokaöccséről mesél. A legjobban ők ketten értik meg egymást. Tímea „babanyelvet” használ vele, és azt tervezi, hogy ugyanígy tesz majd a saját gyermekével is. A jelnyelv vagy a beszéd még túl bonyolult lenne – inkább mindent mozdulatokkal, arckifejezésekkel magyaráz el, ezek segítségével kérdez és válaszol. Büszkén újságolja, hogy néha a szülőknél is hamarabb kitalálja, mit szeretne az unokaöccse. S ilyenkor érzi, hogy egyáltalán nincs kizárva a hallók világából. Már csak a hallóknak kellene érezniük ugyanezt. Névjegy   MÁZLÓ TÍMEA 1977-ben született Debrecenben, tizenhárom éve Budapesten él. Színészetet felsőfokú OKJ-s képzésen tanult, de van programozói oklevele is. A Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület (BEKE) alapítója és elnöke, a Magyarországi Siketek Szépe főszervezője. Különféle színjátszó csoportokban és társulatokban már tizenhárom éves kora óta játszik. Példaképe Marlee Matlin amerikai siket színésznő.

Timi, az első magyar hivatásos siket színésznő

Nálunk kezdte a napot Mázló Tímea, 
az első végzett siket színésznő

 

E történetben megmutatom magam

Elvis Presley halála idejében születtem Debrecenben. Születésem előtt Édesapám meghívta Édesanyámat moziba, hogy megnézzék az Aranyember című filmet, ami a főszereplő miatt volt megható történet és innen kaptam a nevem. Egy fiútestvérem van, Ő is hallássérült és sikeres vállalkozásban dolgozik. Születésem óta hallássérült vagyok.

Siket óvodában, majd általános iskolában tanultam Debrecenben. Megismertem a színházi szereplést és azóta ( 13 éves korom óta ) színjátszással foglalkozom. Szép emlékem volt az, hogy az első országos színpadi találkozón nívódíját kaptunk és én voltam a legjobb leányszereplő. Az iskolai rendezvényben szerveztem KI MIT TUD vetélkedőt és az évzárón kristályos vázát kaptam.

 Az általános iskola után tanulmányaimat gimnáziumban folytattam. Próbáltunk eljutni a KI MIT TUD országos elődöntőjébe, de sikertelenül. Az iskolai újságban karikaturista lettem. Felnőtt színpadi találkozón, pedig ismét nyertünk az én rendezésemben és megint én lettem a legjobb leányszereplő.

Az érettségi után számítástechnikai programozó szakot tanultam. Kétszer vettem részt filmfesztiválon és forgatókönyvíróknak járó díját nyertem.

Az egyetem után szüleimtől felköltöztem Pestre szerencsét próbálni. Nyolc évig az állateledel nagykereskedésben dolgoztam. Jelenleg színészmesterséget tanulok. 7éve szerepeltem a Szekeres Csaba által készített siket-vak rövidfilmben, melyet Duna TV mutatott be. Szintén 2002-ben szerepeltem Jeles András darabjában, melyet a Városi Színházban adtunk elő.

2005-ben megalapítottam hallássérülteknek egy kulturális egyesületet, hogy a siketek is képesek legyenek élvezni a média világát. Gyermekkori vágyam, hogy színésznő lehessek és egész életemben erre készülök, továbbá a színházban és a médiában szeretnék dolgozni. Hálás vagyok a sorsnál az eddig kapottakért és remélem ezután is az lehetek.

1990 - től színjátszás:  Hókirálynő (főszereplő),  Négy évszak/Etüdök (szereplő),  A kis herceg (szereplő),  Holle anyó (szereplő),  Egy kiállítás képei (szereplő),  Holló és Róka (szereplő), A parkban (rendező és szereplő),  Színház a színházban (árnyjátékos),  Egyenlőségharc (rendező), A jelnyelvért (rendező),  Suriakanta (szereplő), Romeo és Julia (rendező és főszereplő), Szerelem, szerelem...(rendező és szereplő), Utcai lányok (szereplő), Ügyetlen kis pap (szereplő), Titkos böröndök (szereplő), Árvácska (szereplő), A mezők fehér lovagja (szereplő), Mi, Ti, Ők... (rendező és szereplő)

1990 - 1997. Mozdulat színjátszócsoport

2005 - től Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület, Elnök (www.beszedeskezek.mlap.hu )

2007 - 2009. Siketek és Nagyothalló Országos Szövetségén belül működő Ergo Sum tagja

Jelnyelvi tolmácsolás (2004:OEP, 2007:JOE, 2008-2009-2010:SINOSZ, 2009:MJP)

http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=164561&i_topic_id=&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44

Árvácska

A Karinthy Színház és a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola együttműködésében

Móricz Zsigmond
ÁRVÁCSKA (Little Orphan)
- a regény motívumainak felhasználásával -

2010. november 30. kedd 17óra 

Előadóhely: Karinthy Színház
Budapest, 1113 Bartók Béla út 130.

Játsszák:
Bene-Urai Arnold, Bognár László, Drészer Mónika, Fehér Csilla, Hasenfratz Júlia, Herédi Dorottya, Holló Ágota, Inoka Péter, Kámán Orsolya, Kenderes Csaba, Könczei Anna, Lengyel Eleonóra, Márton Gábor, Mázló Timea, Molnár Tamás, Nyisalovits Zsuzsa, Sipos Viktória, Szabó Andrea, Varga Lilla

Cimbalom: Egervári Mátyás

Díszlet, jelmez: Gadus Erika
Zene: Pap Gábor
Mozgás: Gyevi-Bíró Eszter
Rendezőasszisztens: Németh Dóra
Rendező: Vidovszky György

Az Árvácska jól ismert, megrendítő regény egy lelenc kislányról, akinek tisztességes neve sincsen. Pénzért parasztszülők nevelik: dolgoztatják és éheztetik, ruháját elveszik, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli aktuális nevelőszüleit.

A gyermek szenvedéseinek, szeretetre áhítozásának és ki nem mondott könyörgéseinek egy-egy állomását dolgoztuk fel. A regény naturalista, társadalomkritikus ábrázolásával szemben mi szimbolikussá növesztett motívumok ismétlésével, metaforikus képek használatával a regény világától merőben eltérő környezetbe helyeztük az Árvácska-lét érzékeltetését. Az ábrázolásmód szokatlansága ennek a pszichologizáló, teátrális és játékos szempontokat követő keresésnek a végeredménye.


Az előadáshoz feldolgozó drámafoglalkozás kérhető!